Januárban Krassó-Szörény megyében, Resicabányán újraalakult a néptánccsoport, Rácz Erzsébet támogatásával két korosztályt oktatnak magyar néptáncra. A kiscsoportban foglalkoztatott 12, 3–6 éves csöppség többsége magyarul sem tud, a tánc, az éneklés azonban már egészen jól megy. A középső csoport, az egykori Cziczeri Béni harmadik generációja 10–18 éves gyermekekből, fiatalokból áll. /Cziczeri Béni Néptánccsoportról van szó./ Bálint Erzsébet és Rácz Virág, a resicabányai magyar néptánc két sikeres generációjának a képviselői összefogtak a nemzeti kultúra megtartásáért. Itt, a végeken, ahol 1996 és 2001 között egyetlen magyar gyermek sem született, magyar népi táncegyüttest életre hívni magyar származású, az anyanyelvet nem ismerő vagy román fiatalokkal az élni akarás megható küzdelme. Arra alapoznak, hogy az anyanyelvű óvoda és elemi iskola bővülésével majd magyar fiatalok is bekapcsolódnak. /Balta János: Megható küzdelme az élni akarásnak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./
2006. június 22.
Parti Nagy Lajos Hősöm tere című regényét az a soproni születésű Mora Terézia fordította németre, aki Németország ünnepelt írójaként látogatott vissza szülőhazájába. Esterházy Péter Harmonia caelestis-ét is Mora Terézia ültette át németre, az ő regényeit viszont Nádori Lídia és Rácz Erzsébet fordította magyarra, mert az 1971-ben született, de 1990 óta Berlinben élő hölgy anyanyelvéről csak fordít, de szépirodalmat németül alkot. Nagyjából minden harmadik magyar hazánk határain kívül él. Közülük a tollforgatók vagy nyelvet váltottak idegenben (mint például Arthur Koestler, Arnóthy Kriszta, Mikes György, Ephraim Kishont, azaz Kishont Ferenc vagy Sebestyén György, aki a Magyar Nemzet cikkírójából lett az osztrákok legolvasottabb írója s a bécsi PEN főtitkára), avagy megőrizték anyanyelvüket s magyarul alkottak, mint Márai Sándor, Cs. Szabó László, Kabdebó Tamás, Határ Győző, Gömöri György és még annyian mások. Lénárd Sándor csak nyolc esztendőt élt Magyarországon (latinra fordította a Micimackót), németül írott verseit Nemes Nagy Ágnes és Weöres Sándor, a római konyháról írott szakácskönyvét pedig Tandori Dezső és Tandori Ágnes terelte vissza a fogantató anyanyelvhez. Az oslói Sulyok Vince norvégra fordította többek között Csoóri Sándor írásait Mennesker, grener (Emberek, ágak) címmel. A legutóbb Széchenyiről írott könyvével feltűnt Oplatka András németül írja cikkeit (Andreas Oplatka néven) a Neue Züricher Zeitung hasábjain, akárcsak Georg Paul Hefty (Hefty György) a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, de ha egy sajtótájékoztatón találkoznak, anyanyelvükön érintkeznek egymással. /Juhani Nagy János: Magyar fordít magyart. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
